Mária evangéliuma
"Mária szent alakja örök figyelmeztetés, az anya, a nő iránti odaadó tiszteletünkre, amelynél szebb és magasztosabb emberi érzés talán nincs is. Minket, magyarokat különösen mély gyökerek fűznek az anya misztikumához, hiszen a két legfontosabb dolog, a föld, amely táplálja a testünket és ételt ad, valamint a nyelv, amin keresztül egymás megértésére törekedhetünk, számunkra egy az anyával." (Tolcsvay László)
Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi húsz évvel ezelőtt született kétfelvonásos rockoperáját mutatja be a Győri Nemzeti Színház. A darab újragondolva, a mai generáció számára átértelmezve, újdonságokkal, de régi pompájában, impozáns kulisszák között, csodálatos énekhangokkal, páratlan látvánnyal ajándékozza meg a nézőket.
A zeneszerző így beszél a szívéhez közel álló műről:
„1989-ben, az akkor forrongó és „csatazajtól” hangos Magyarországon teljes lelki békében és a közös alkotás örömével, hittel eltelve láttam neki a zeneírásnak, és 1990-ben, már egy új országban fejeztem be. A versek megírásához Sziámit kértük fel, ez lett az első közös munkánk. Engem az inspirál a leginkább, ha közösségben dolgozhatok, a barátság és a szövetség lelkesít. Az összhang a legfontosabb számomra a zenében és az életben is, nálam ez különben sem választható szét.
Nekem ez a kegyelem.
A muzsika, az emberi lélek létezésének legteljesebb bizonyítéka, hiszen semmilyen racionális, földi, kézzel fogható „haszna” nincs. Ráadásul csakis abban a pillanatban létezik, amikor elhangzik, se előtte, se utána nem érzékelhető, de mégis olyan válaszokat adunk rá a legmélyebb érzéseinkkel, amelyek előcsalogatására kizárólag a zene képes.
Amikor ülök a zongorámnál én is az érzéseimet kutatom, és azt remélem, ha sikerül meghallanom a lelkem válaszait benső kérdéseimre, akkor azokat hangokká, harmóniákká tudom formálni. A Mária evangéliuma esetében még az a gyönyörűség is megadatott, hogy a szakralitás lelkesítsen, hiszen nem lehetne erről a misztériumról másképpen, ihletetten énekelni.”
(Tolcsvay László)
Füredi Nikolett, György-Rózsa Sándor
György-Rózsa Sándor