Online jegyvásárlás ITT

Győr+ Tv Híradó

Izgalmakkal és kihívásokkal teli, amikor ismert és szeretett művészeink új szerepkörben mutatkoznak be. Három évvel ezelőtt Szina Kinga és Mihályi Orsi gondoltak egy nagyot, sikerrel jelentkeztek, és felvételt nyertek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, Szőcs Artúr és Kocsis Gergely osztályába. Három éves színészi tanulmányaikat az idei nyílt napunkon vizsgaelőadással zárták. A fogadtatáson felbuzdulva nagy sikerű önálló estjüket közönségünk újra láthatja a Kisfaludy termi esték sorozatunkon belül, május 19-én 17 órai kezdettel.

Szina Kinga Add tovább című önálló estje egy hömpölygő, szabad gondolatfolyam, amely a XX. század Nyugat korszakának írásaira épül. Jó ízléssel forgatta Karinthy Frigyes összegyűjtött verseit, ami igazi csemege, hiszen leginkább az író ironikus, frappáns műveit ismerjük, lírikus énjét talán kevésbé, így rácsodálkozhatunk versei csodálatos zeneiségére, ritmikájára. „Kezembe került Karinthy összegyűjtött verseskötete, tudtam, hogy ezzel nekem dolgom van.  Olvasása közben azt éreztem, hogy nagyon közel áll hozzám, segített megfogalmazni az elmúlt évek tapasztalatait.” A lírikus Karinthyhoz pedig ki is passzolhatna jobban, mint barátja és harcostársa, Desiré? Kosztolányi tárcái a maguk hétköznapiságában ragadnak meg olyan volumenű kérdéseket, és problémaköröket, amelyek valamennyiünket foglalkoztatnak. „Az Add tovább rólam szól. Az estet átlengi az a pozitív üzenet, hogy valahol mégis mindannyian egymáshoz kapcsolódunk, van értelme az életünknek, ezt a tudást adományozzuk tovább egymásnak.”

Az idei Kisfaludy termi esték második részében Mihályi Orsi egy női darabbal lép elénk. A műselyemlány a múlt század '30-as éveibe vezet el bennünket. A szerző, Irmgard Keun hosszú élete során igencsak kiismerte a Karinthy számára is megfejthetetlen női lelket. Keun saját karaktereit használja fel a kor társadalmi problémáinak kiemelésére és kritikájára. „Az Irmgard Keun regényéből általam elkészített színpadi adaptáció, eddigi munkásságomnak a szinopszisa. Igazi női darab, az írónő Doris történetén keresztül beszél a nők botlásairól, romantikus álmodozásaikról, humorral és öniróniával átszőve. Doris az élet borzalmas rendeltetései mellett is, örök idealista marad. Ilyen vagyok én is.” Mihályi Orsi a XX. század eleji történetet sanzonokkal fűszerezi, hiszen a zene kiválóan oldja a prózát, ezáltal segíti a befogadást. Ebben kiváló társra lelt Kertes Anna korrepetitorban, aki nemcsak zongorán kíséri őt, de az egész alkotásban lelkileg is segítette. A műselyemlány próbafolyamatát kiváló színész kollégája, Ungvári István mentorálta.  

A műselyemlány

„Nagyon rossz időket élünk, senkinek sincs pénze, és úgy lezüllöttek az erkölcsök...

Én egész más vagyok, mint Therese és a többi lány az irodában, és egyáltalán, akikben semmi nagyszerű sem lakik. És választékosan beszélek, tiszta németséggel, alig keverek bele tájszólást. Ez sokat határoz, és bizonyos előkelőséget kölcsönöz nekem, különösen miután apám és anyám olyan csúnya tájszólással beszélnek, hogy szinte szégyellem, ha hallom. Egyébként az apám munkanélküli, az anyám pedig a színháznál van, mint ruhatárosnő, ami szintén elég bizonytalan a mai időkben. A város, ahol lakom, jelentéktelen és közönséges Rajna vidék, iparral, tehát koszfészek.

És azt hiszem, hogy jó, ha mindent följegyzek, mert rendkívüli ember vagyok. De valami olyat akarok írni, mint amilyen a film, mert úgyis olyan az életem és ezentúl még inkább olyan lesz. És ha majd később elolvasom ezeket a dolgokat, azt fogom képzelni, hogy moziban vagyok, mert képekben látom önmagamat. És most a szobámban ülök hálóingben, amely kissé lecsúszott közismerten szép vállamról... Doris a nevem... Most 1931-et írunk. És tizennyolc éves lány vagyok... irodában dolgozom, leveleket gépelek egy hórihorgas ügyvédnél.

Eszembe jut, mit csináltam, amikor Artur Grőnland először hívott meg...”

                                                                                                                        (részlet az előadásból)