2015. december 29.
Pozsgai Zsolt:
avagy valaki  megölte Lopez-Dialt

bűnügyi játék 2 részben

Razzia

Pozsgai Zsolt:
avagy valaki  megölte Lopez-Dialt

bűnügyi játék 2 részben
 
 
Ann, 28 éves mozgalmistanő   MIHÁLYI ORSOLYA
Eliana, 30 éves szociológusnő   MOLNÁR JUDIT
Michella, 34 éves profi prosti   AGÓCS JUDIT
Mariann   GERBERT JUDIT
Isabel, 18 éves fiatal kezdő prosti   BÁTYAI ÉVA
Lucia, 32 éves erős alkatú szakácsnő   JANISCH ÉVA
Rosita, 25 éves tanárnő   LENNER KAROLINA
Roxana néni, 65 éves   BARANYAI IBOLYA
Bözsi, 20 éves szépségkirálynő   OROSZ BARBARA
Rodolfó, 42 éves nyomozótiszt   MASZLAY ISTVÁN
     
Díszlettervező   KIS-KOVÁCS GERGELY
Jelmeztervező   GLORIA VON BERG
Súgó   JAKAB ANITA
Ügyelő   PÁSZTOR GÁBOR
Rendezőasszisztens   HEGEDŰS ILDIKÓ
     
Rendező   ŐZE ÁRON

Bemutató: 2008. január 26. 19 óra KISFALUDY TEREM

Szerzői köszöntő - Pozsgai Zsolt

A színdarab felkérésre született a békéscsabai színház igazgatója nagyon szerette volna, ha a színház nagyszerű színésznői egyszerre, egy színpadon, egy darabban jöjjenek össze, és azt a sok egyedi színészi energiát egyesítsék. Nagy öröm volt nekik írni, ahogy mindig öröm, ha úgy születhet a darab, hogy az író maga előtt látja az adott színészt, annak mozdulatait, pillantását, személyiségét. Nagy öröm játszani is, hiszen ez az alkalom valóban arról szól, hogy egy színház a színészeire keres művet, őket akarja szolgálni, az ő tehetségüket akarja felmutatni. Régi színházi igazság: ha a színész jól érzi magát a neki keresett szerepben, nagy valószínűséggel a közönség is megkapja azt az élményt, amelyre minden igazi színházbarát vár. Az együttjátszás örömét, a színészi alakítás katarzisát. Egy színdarab azonban nem egyszeri alkalomra születik. Azokat a ruhákat, amelyeket már egyszer kiszabott az író, mások húzzák fel, igazítják magukra, mások adják hozzá egyéniségüket, lelküket. És ez a színmű igazi próbája, hogy megmarad-e az időnek, hogy érvényes-e máshol, más rendezésben, más alakításokkal. Ezért is várom nagy izgalommal a bemutatót. Nem a színészek miatt izgulok, őket ismerem régről, ismeri őket jól a győri közönség. Nem is a rendező miatt, Őze Áron régi barátom, egymásnak ismerjük a gondolatait, érzéseit – őnála jó kézben van ez a pár éves „kölyök”. Ez az izgalom tehát magánügy, nem is foglalkozzunk vele.

Közép-Amerikában van egy város, ott vannak nők, van utcai élet, és történik egy razzia. Bűnügyi darab lévén ennél többet nem illik elárulni. De ez a Razzia akárhol megtörténhet. Ahol van még igény az őszinte emberi kapcsolatokra, emberi helyzetekre. Ott, nálunk, máshol.

Bennünk

Régi színházi szórólapokon szokás volt, hogy az író köszöntötte a nézőt. Én annak örülnék, ha a Razzia után a közönség örömmel köszönne vissza. Ezért dolgozom.