2015. december 20.
Victor Hugo
ŐSBEMUTATÓ

dráma 2 részben

Színpadra alkalmazta: Pozsgai Zsolt

A nevető ember

Victor Hugo
ŐSBEMUTATÓ

dráma 2 részben

Színpadra alkalmazta: Pozsgai Zsolt
 
 
Gwynplaine, a nevető ember   JÁRAI MÁTÉ
Dea, vak lány   SZINA KINGA
Ursus, öreg filozófus és mutatványos   DÖRNER GYÖRGY
Barkilphedro, udvari hivatalnok   UNGVÁRI ISTVÁN
Anna, Anglia királynője   AGÓCS JUDIT
Josiana, hercegnő, Anna húga   ÉRSEK-OBÁDOVICS MERCÉDESZ
David Lord, Josiana szerelmese   SÁRKÖZI JÓZSEF
Cowper, udvari ember   RUPNIK KÁROLY
Ülnök, királyi hivatalnok   MASZLAY ISTVÁN
Bradshaw Anna, Gwynplaine anyja   BARTHA ALEXANDRA
II. Jakab   POSONYI TAKÁCS LÁSZLÓ
Hardquanonne   FEJSZÉS ATTILA
Kocsmáros   TÖRÖK ANDRÁS
William Shakespeare   JÁGER ANDRÁS
Jarratiere, udvari nemes   SZIKRA JÓZSEF
Anyakirálynő   MÉZES VIOLETTA
Szolgálólány   SÍK FRIDA
Apród   MOLNÁR ZSOLT
Ajtónálló   PÖRNECZI ATTILA
Clarence   FEHÉR ÁKOS
Norroy   ILLEMSZKY LAJOS
York   MOHÁCSI ATTILA
Lanchester   SZABÓ BALÁZS
Richmond   KLINGA PÉTER
Chester   FORRÓ ATTILA
Somerset   VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁN
Conquest doktor   SZILÁGYI ISTVÁN
Fibi, cigánylány   KISS TÜNDE
Vinosz, cigánylány   MENCZEL ANDREA
Wapentake, Csuklyás, hóhér   MAREK GÁBOR
     
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház tánckara
     
Jelmeztervező   HRUBY MÁRIA
Díszlettervező   BÁTONYI GYÖRGY
Súgó   VLASICS RITA
Ügyelő   PÁSZTOR GÁBOR
Rendezőasszisztens   HORVÁTH MÁRTA
Koreográfus   FEKETE MIKLÓS
Mozgás   TIMKÓ JÁNOS
     
Rendező   FORGÁCS PÉTER

Premier: 2012. december 15. 19.00 NAGYSZÍNHÁZ
Az előadás időtartama kb. 170 perc szünettel

A romantikus regény cselekménye a 17. század végén, Angliában játszódik. Ursus, a filozófus nemes érzésű férfiú egy téli napon két gyermeket talál: egy fiút, kit úgy megcsonkítottak, hogy szüntelenül nevetni látszik, és egy vak kislányt. Magához veszi, Gwynplaine-nek és Deának nevezi el őket. Mikor a gyermekek felnőnek, egymásba szeretnek. Később kiderül, hogy Gwynplaine, a Nevető Ember egy száműzött lord fia, és el kell foglalnia helyét a Lordok Házában. Hevesen védelmezi beszédeivel az elnyomottakat, de csak megbotránkozást kelt és kigúnyolják őt torzsága miatt. Utálattal hagyja ott a főúri söpredéket, a pompát, és visszatér szerelméhez, a vak Deához, aki karjai közt hal meg. A szörnyű bánatot a Nevető Ember sem élheti túl.

Galéria